2010 — Kitörés 60 — Dpeti beszámolója

Kitörés 60 — Dicsőség a hősöknek!
Vonattal mentünk fel Budapestre. Háromnegyed 5 körül értünk a déli pu.-ra. Egyből mentünk a Magdolna-toronyhoz. Azt hittem, hogy még korán is érkezünk és hogy mi leszünk az első nevezők. Én kis naiv:) Elvileg 17:30-tól lehetett nevezni, de mire felértünk a rajthelyre tele volt a tér. A túra mondandója és alkalma miatt elég sok egyenruhás, piros-fehér csíkos jelképekkel ellátott egyént lehetett látni. Még a rendőrök is jelen voltak, nem kevés számmal! Gondolom, ők nem túrázni jöttek. Gyorsan szereztünk nevezési lapot és beálltunk a 20–30 méteres sor végére. A sor gyorsan haladt, mert 5 ember rajtoltatott egy II. világháborús járműből! Szóval neveztünk, leadtuk a cuccokat, amik Szomorra, a célba mentek, és megkezdtük a kitörést. Utólag tudtam meg, hogy a 60-as távra több mint 200-an neveztek. Ez nem kis szám egy ekkora túrán, főleg éjszaka.
Még Pesten eltévedtünk egy párszor:). Alig vártam, hogy kiérjünk a városból! Egy jó kis emelkedővel indult a túra, fel a Széchenyi-hegyre. Ekkora hóban még nem túráztam, szerencsére volt előttünk “pár” ember, aki letaposta, de így sem volt könnyű haladni. Az idő nem volt rossz. Végig szakadt a hó, csak hajnalban állt el. A hegyeken a ködtől és a hóeséstől nem látunk sok mindent. Ezért nem is mentünk fel a különböző kilátókra. Az erdőben is többször benéztük az utat, de nem mentünk olyan sokat feleslegesen. Az összes eltévedéssel együtt kb. 1 km-rel hosszabbítottuk meg a távot. A pontokon jó hangulatban telt a pecsételés. Néhol orosz, néhol német, máshol meg magyar korhű katonai egyenruhába öltözött pontőrök várták a túrázókat. Minket az a bizonyos hóval takart fehér álcaruhás egyén egy-egy baltával a kezeiben próbált ijesztgetni:) Egy másik ponton az egyik pontőr harmonikán játszott a másik meg énekelt. Fantasztikus volt látni ezeket az egyenruhákat, meg a fegyvereket. Az útvonal nem volt könnyű, de azért 13óra 50 alatt megcsináltuk. Hát elfáradtam, de jól esett. Le a kalappal az élesben kitörő katonák előtt! Egy megdöbbentő adat az itinerből: “A kb. 40–45.000 fős kitörő védőseregből mindössze 600–700-an jutottak át az ostromgyűrűn.” Hát nem semmi. Ahhoz képest ez a túra egy kis kirándulás volt!
A szolgáltatást kicsit keveselltem, de amit kaptunk azt nagyon jó helyen, és időben kaptuk és nagyon jól esett. A szervezés szerintem jó volt. A díjazás is tetszett. Az oklevél gyönyörű, meg a felvarró is ötletes!
Köszönet a rendezőknek mindenért!