2007 — Kitörés 35 — yoyo beszámolója
Sziasztok kedves túrázók ‚nem akartam irni ‚de egy pár mondatban mégis összefoglalom a túrát .
Aki még nem volt a kitörésen ‚annak,csak ajánlani tudom a részvételt .
Bár mi nyuszival a 35 ös távon indultunk 22:50 kor, de csináltunk belőle 42 őt .Akkor persze morgolódtunk,de mostmár nembánom .
Az első eltévedés mindjárt az elején volt ‚majdnem Óbudáig szaladtunk .
Utánna beálltunk rendesen ‚a Kerek-hegyet most is utáltuk ‚a kis alattomos emelkedőjével .Majd 3 hajléktalan ‚lekapcsolt minket cigarettát kérni ‚benn az erdőben 😮 Persze a “kannás” bort úgy ölelték ‚mint anya a gyermekét:)
De kedvesek voltak ‚mert jó utat kivántak.
Szépen haladtunk felfelé ‚néha előzgettünk ‚persze mindig ugyan azokat a túrázókat.
Zsiroshegyen bevágtam egy zsiroskenyeret ‚majd mentünk a Nagy-szénásnak .Nagyon nem tudtunk időzni fenn ‚mert fagyos szél fújt .
A kutyahegyen átvágtunk ‚majd a magaslétrán átmászva ‚tulajdon képpen a sárgával párhuzamos úton ‚végig lementünk a hegyről . Ugyan olyan sóderes út ‚csak éppen nem jelölt .Ez volt a legnagyobb kavarásunk.
Megint utólértük a túrázókat ‚volt aki már nevetett minket , elhagytuk őket majd el is tévedtünk újra ‚de csak kicsit ‚bevártuk a többséget egy kereszteződésben ‚és együtt mentünk a nyilt terepen a magas fűben . Ha akkor nem jönnek túrázók ‚szerintem ott köröznénk még mindig a csapásokon,mert szerintem az egy útvesztő. Azon eligazodni,csak egy vaddisznó tud 😉
Na ezután beértünk Perbálra ‚csak nagyon minimális kitérővel ‚majd a gomba telepnél megint elakadtunk ‚de nyuszi előre futott felderiteni .integetett is,hogy meg van a szalag .Na megindultunk megint ‚Anyácsa puszta felé ‚úgy belendültünk,hogy a szétfagyott pontőr a buszmegállóból kiálltott utánunk. Hihetetlen alig tudott beszélni ‚úgy szétvolt már fagyva .Szerintem nagyon vékonyan is öltözött „sajnáltuk nyuszival,de kedves volt ‚mert mondta ‚hogy csak a műuton fussunk tovább, az levisz Szomorra .
tepertünk is ahogy tudtunk ‚én már telefonáltam is haza jöhetnek értem,mert látjuk a templomot .
Jó pár kilit futottunk igy is, de a templom alig közeledett ‚mikor meg közeledett akkor kiderült nem is templom,csak valami csirke telep naaagy darálója 🙂 de igy kivilágitani ? Na mindegy… futottunk lefele ‚de már gyanús volt,hogy hol van Szomor ‚mert olyan közelnek tünt ‚és már megint felfelé megyünk a Kakukk hegyen .
Már épp kezdtünk kétségbe esni,mikor megláttunk egy túrázót ‚sántikált szegény ‚de legalább ő is beért, meg mi is párperc múlva .
A célban megkaptuk a szép kitűzőt ‚oklevelet,majd helyet foglaltunk egy asztalnál,és kihozták a finom gulyást ‚és a teát is .
Fél hétkor még úgysem reggeliztem főtt ételt .
Köszönet a rendezőknek ‚és nyuszinak,hogy ismét egy élménnyel gazdagabb lettem .
Jövőre folyt.köv. Mostmár tudjuk az utat végig 🙂
Forrás: Teljesítménytúrázók Társasága