2013 — Kitörés 60 — Olsen beszámolója

szia emberek,a Kitörésről..

este van,ki-ki nyugalomba..de aki nappal a gödöllői dombokon taposta a havat,áthelyezi a súlypontját a Kapisztrán térre,a metró segít,a mozgólépcső nem,pihen,bemelegítésként nulla pontért mászunk..előnevezettek ábécé szerint,a többiek összevissza..szokásos tülekedés és arcfelismerés,vannak fosszíliák kis távon és újak nagy távon,nekem a hatvanas kell,itt a szolnoki erdész a másvallásúval,segítségükkel sort spórolok,hiába,a protekcionizmus alól nem vonhatom ki magam,magyar volnék,vagy mi..sok a nép,néhányan indulnak,mi várjuk a harangszót,és négyesben,egy lány és három másivarú,két fiatal és két régebb óta fiatal,mindenki indul,mert még van a távból,esik a hó,mint akkor máskor is,megyünk a városban,segít a tömeg,nehéz eltévedni mindjárt az elején,de máris itt az emléke egy nagy magyarnak,akiről azért jusson eszünkbe,hogy idegekkel nem bírta a közönséget anno..zamek tova és el,aki bélyegzett lett,a pontőr egyen és ruhás,hagyományőrző,mi is őrizzük a hagyományt és helyén hagyjuk,keresünk másikat,a lap szerint lesz még..Normafa,előkerül a pálinka és a fejlámpa,az ősök iránti tiszteletből és a sötétség miatt,Ha vezet bennünket szakállas barátjával,vérprofik mindketten,de ez a túra nem is a piskótáknak való,a szibériai hadtestet is megrémítette valamikor az erre járó,mégha a történelem másképpen is írta föl,az azóta eltelt idő történészei legalábbis döntetlenre hozzák,de bízunk..”szorgos népünk győzni fog”..barnamedve várható,már a Börzsönyben jár,itt azonban a harmadik pont Szergej, Iván, Nyikoláj,usankában,ez már Jánosról és Erzsébetről szól,innen Hárshegy és Újlaki,meglepetésre utolérjük a bihariakat,nem szokás,nem jellemző, csak a rajtban szoktak köszönni szükség szerint,és elfüstölnek..de most bablevest toltak a Szépjuhásznénál a rádióssal, hagyományőrzésileg, leöblítették,innen megállíthatatlanok lesznek..és a sokKinizsis szakállas ember is itt van,szintén egyérintőst szoktunk játszani,ha lassan menne,szédülne..pedig Frinyó is köztünk nyomul,akinek azért neve és történelme van,de hó és lassúbb játékosok vannak,sebaj Tóbiás,mondta a régi rendszerben a gyurma,haladunk,mert sátor és fasirt van,teával és vidámkodással,a huszonöt el,a harmincöt be,Viki csapódik,aki kicsi, de szenzációsan szedi a lábait,mint a nagyok,nyomulunk a tömeggel,nem kell az itiner és a GPS,térkép úgyis elázna,mert a hóesés folyamatos,de az első száz ember nyomokat hagyott a hóban..észrevétlenül követjük háromszázan,Alsó – Jegenye Rozállal és a Zsíros a Muflonnal,etetőpont,levest mérnek,betömjük,majd máris az ebről elnevezett domboldalt szántjuk,sokan,pont és Békás patak,átkelés és a perbáli kocsma,a Norbié kiszolgál kávéval és üdítővel,hagyományőrzésből pénzért teszi,emailt cserélünk,mert szolid árakon dolgozik,a fogyatékosok kedvéért,akik éjszaka,hóesésben gyalogolnak az erdőben,itt a táv túlnyomó része a hátunk mögött,márcsak az van hátra,amitől ötvennyolc lesz az egész,a gombatermesztő után megint nótázósra vesszük,a szöszinek képzett hangja van,nekünk pedig nincs..és Anyácska puszta,k nélkül,de a Kakukk hegyben négy is van,meg vagy valamennyi szint fölfelé,fönn fóliasátor és ember a pecsét mellé,derék dolog..lefelé,veszélyesen sötét van,de már itt a település fényessége,amit korábban nem lehetett látni,mert sötét és messze volt..a sportcsarnok virslis és jókedvű,a busz tömött..

szép volt fiúk,szép volt,lányok..